A VIZSLAT© projekt nyilvánosság előtti elindítása óta (2014. január 8.) bizony rengeteg véleményt hallottunk a kezdeményezésükkel kapcsolatban. Szeretnénk levonni a közösség és magunk felé is a következtetéseket – vagyis véleményt formálunk ezekről.

Abban mindenki egyet ért, hogy megoldást kell találni a vadászokkal kapcsolatos vitákra. Természetesen, mindenki kicsit más utat járna be. Sőt, vannak, akik el sem indulnának – „járt utat járatlanért el ne hagyj!” alapon. Ezzel, sajnos nem értünk egyet.

Változás kell!

Hogy milyen, hogy mikor, hogy miből, hogy ki(k)nek?
Erről a visszajelzések alapján, megoszlottak a vélemények. 

Először is úgy gondoljuk, kis lépésekben kell haladni, de a célt (biztonság – információáramlás) nem szabad figyelmen kívül hagyni.
 

Hogy miből? Itt – bár mindenhez pénz kell – ne a pénzre gondoljuk. Érdekből.
Mert érdeke ez a vadásznak, aki nagyobb jogbiztonsághoz jut. Érdeke a természetjárónak, mert nyugodtan élvezheti a természetet. Érdeke az erdészeknek és a mezőgazdasági szakembereknek, akik rengeteg információt kaphatnak a rendszerből, és ezeket megosztva nyugodtan dolgozhatnak. Érdeke a lőszer és fegyverkereskedőknek, hogy végre a modern eszközök kereskedelme mellett modern adatbázissal is dolgozhatnak. És természetesen érdeke az Államnak, mert rendszerezésre kerül rengeteg, ez idáig bekért, de fel nem dolgozott információ.

Mikor működhet a rendszer? Ha mindenki használja. Tudjuk, tökéletes rendszer nincs – de olyan hozzáállással, hogy hogyan lehet kijátszani, hogy miért nem fog működni valami, előrébb még nem jutott senki. Működni fog, mert előbb utóbb működnie kell!
 

Hogy milyen eszközzel lehet ezt elérni? Az említett érdekeken kívül törvényi szabályozással, és állami rendelettel. 
Hogy ez „felülről jövő szabályozás”? Melyik szabályozás nem felülről érkezik? Nem az a lényege, hogy korlátozzon, hanem hogy engedjen. Hogy megengedje a tájfutónak, az erdőjárónak, a kutyásnak, lovasnak és vadásznak, hogy biztonságban csinálja azt, amit szeret. Mert az erdőjárás a VIZSLAT Rendszer© szereplők nagy részének hobbi: puskával a vállon, vagy pórázzal a kézben. Kell-e, szabad-e szabályozni egy hobbit? Természetesen! De nem újdonság ez, gondoljunk csak a modellrepülőzésre, a technikai sportokra. 

Miért ilyen a rendszer? Miért kell pl. kamera vagy rezonancia mérő bele? Nos, a rendszer nem "ilyen". A rendszer eddig még csak komplex terv, ami alakítható. Az igények, a szolgáltatási szintek a társadalmi párbeszéd kérdései. Ezért is igyekszünk minden szereplőt elérni, kikérni a véleményét. 

Ha nem kell kamera, mert a vadászok nem akarják lefényképezni a lelőtt vadat úgy nem alkalmazunk kamerát. Hogy a rezonanciamérő sem kell, mely a lövések számát rögzíti? Nem lesz a rendszer része.
Hogy a tracker miért követ, korlátoz? Nem követ és nem korlátoz, ám ha véletlenül rosszul sül el a fegyver, és benyomják az SOS gombot, a mentőhelikopter pontosan tudja hova kell menni életet menteni. 

A rendszer az ilyen párbeszédek, szakmai állásfoglalások, vélemények mentén kell, hogy összeálljon. Mert azért abban majd' mindenki egyetértett, hogy előbb-utóbb össze kell állnia!

 

Mennyibe fog kerülni? A használóinak, a VIZSLAT© szereplőinek semmibe, illetve egyszeri, minimális kiadásba.

Hogy mibe kerül a rendszer fejlesztése? Annyiba, amennyit tud, amennyit közösen szeretnénk, hogy tudjon. Ez függ ez a térképi alaptól, a trackertől, a beíró hardvertől, az üzemeltetési díjtól, a felmérési díjtól,  a hitelesítési rendszertől, és még sorolhatnánk. Ez nem szabad, hogy probléma legyen.

 

​Azonban a legfontosabb, a VIZSLAT Rendszert© nem korlátozásként kell tekinteni a benne szereplő társadalmi csoportoknak, hanem egy lehetőségre, mely a biztonságos erdőjárást segíti elő!

 

Végül zárjuk úgy a gondolatainkat, ahogy kezdtük! Kis lépésben haladunk. A közjóért. Az erdeink biztonságáért.

Azért, hogy ne csak létezzen az információ, de elérhető is legyen – méghozzá mindenki számára és rendezett formában.

 

Ez a küldetésünk.