A földmérők és a VIZSLAT©

2014. március 21.

 

Úgy hozta az Élet, hogy statikus GPS mérési módszerrel kellett meghatároznunk egy alappont hálózatot.

Ez laikusoknak azt jelenti, hogy a földmérők kivonulnak az erdőkbe-mezőkre, felállítják UFO szerű antennáinkat a háromlábú állványokra és 40-50 perceket méregetnek egy-egy ponton. 

Ilyenkor minden békés, közel kerülünk a természethez: sokszor méterekre ugrálnak el mellettünk őzek, csörtetnek el közvetlen közelünkben vaddisznók.

 

A GPS mérésnek meg van az az előnye, illetve hátránya – és ez már csak nézőpont kérdése –, hogy éjjel – nappal lehet vele mérni. A műholdak ugyanis mindig szolgálatban vannak és a fejünk felett keringenek valahol.

 

Két-három vadászles fókuszában, látótávolságban ácsorogva, a szürkület beálltával óhatatlanul felmerül a mérnökember fejében a kérdés, vajon mennyire felismerhető egy távcsöves puska optikájában?

 

Vállán az összecsukott műszerállvánnyal, kezében a műszer hordládája, antenna rudakat, karókat, ki tudja még mi mindent cipelve, vajon milyen sziluettje van?

Biztonságban lehet-e a terepen mozgó földmérő vadászidényben?

 

Ez járt a mi fejünkben is a kollégákkal és hirtelen a leseket kezdtük el kémlelni távcsöveinkkel.

 

Pedig elég lett volna egy okos telefon és egy olyan szolgáltatás, mint a készülő VIZSLAT Rendszer©, hogy biztonságban érezzük magunkat!

 

Mikor a VIZSLAT© szereplőiről beszélünk felmerülnek a tájfutók, kutyasétáltatók, sportolók, erdészek, mezőgazdasági munkások, lovasok…nos, azt hiszem a földmérőket is nyugodt szívvel közéjük sorolhatjuk!